Édes kis semmiség

Hát megint nem írtam jó ideig.Bár lett volna miről.Most pedig már nem tudom mik voltak azok amiket le kellett volna ide írnom. 😀

Az egyik említésre méltó az,hogy húsvét hétfőjén kimentünk Hajdúékkal inni a főtérre.Most azt már meg sem említem,hogy berúgtunk.Nem is volt vele semmi gond.Én már hazafelé tartottam csak még beszéltünk egy kicsit a fagyizó előtt.Akkor Jani úgy döntött,hogy megmutatja mennyire erős ő és felkap a vállára.Na most olyan jól sikerült az emelése,hogy én a feje fölött átszálltam.Repülés közben megfejeltem egy redőnyt,majd fejjel tompítottam a betont.Hát egy jó két napig igencsak fájt a nyakam.A fejem nem is annyira,azon csak volt egy kurva nagy pukli,de amúgy semmi.Viszont a nyakam a rándulástól nagyon fájt.De hála Istennek már elmúlt.

Mostanában meg Esztivel kezdünk elég jóban lenni.Nem tudom hova tenni a dolgot egyelőre,hogy ő mit is akar.Barátkozni vagy esetleg komolyabb céljai vannak az egésszel,de ahogy beszél úgy néha azt veszem le,hogy komolyabbat akar.Minden esetre én még várok.Dumálgatunk meg találkozunk párszor aztán majd csak eldől,hogy mi is lesz az egészből. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük